Varázscukor: több tucat gyógynövényt megettek a gyerekek, és nem is tudtak róla

Kert

Varázscukor: több tucat gyógynövényt megettek a gyerekek, és nem is tudtak róla

Egyszer, miközben rozmaringos bőrradírt készítettem a műhelyemben, gondolataim önálló életre keltek. Sorra vettem a készülő natúrkozmetikum hozzávalóit, és arra gondoltam: ha már minden összetevője emberi fogyasztásra alkalmas, miért nem próbálok meg valami izgalmas ételt létrehozni belőle? Így született meg a gyógynövényes varázscukor, ami azóta is az egyik legkedveltebb romonyai vendégváró különlegesség.

Az első lépés – és a legkevesebb rizikóval járó művelet – a kristálycukor gyümölcsös ízekkel való keverése volt. A szörpfőzésnél leszűrt gyümölcshúsok aszalványait durvára daráltam, majd különféle cukrokkal kevertem el. Volt, hogy rétegezve töltöttem üvegekbe, volt, hogy vegyítettem őket.

Így készültek el az első meggy, málna, ribizli, szeder, citrus és berkenye cukrok.

Utána jött a fűszerezés: egy kis fahéj, gyömbér, kardamom, rózsabors, vanília, szegfűszeg vagy éppen egy kész mézeskalács vagy almás sütemény fűszerkeverék igazán különleges ízt adott a gyümölcscukroknak. Élvezettel fogyasztottuk a velük ízesített teákat, forró italokat és süteményeket is, de valljuk be: ha szigorúan ragaszkodunk a gyógynövények erejéhez, így azért mégsem az igazi. Úgyhogy vettem egy nagy levegőt, és komolyabb vizekre eveztem.

Fotó: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka

Először a finomabb karakterekkel kísérleteztem: citromfű, leheletnyi menta, annak is különlegesebb fajtái, az almamenta, grapefruit menta, narancs menta került a keverékbe. Utána következett a kakukkfű, ebből a lágyabb citrom- és narancs változat. Aztán a hideg évszak és az első felső légúti problémák követelték a bátrabb lépéseket: zsálya, izsóp, pemetefű, mályva és megannyi más izgalmas, áldásos hatásokkal rendelkező összetevő került a friss cukrokba. Ekkor jött létre  a gyógynövényes varázscukor mint helyi különlegesség, ami

egyszerre rendelkezik a benne foglalt gyógynövények erejével és egy különleges gasztronómiai élménnyel.

De mi is az a varázscukor? Tulajdonképpen pofonegyszerű a képlet: ez kristálycukor és gyógynövények keveréke. Lehet pusztán élvezeti cikk, ilyenkor lágyabb, kellemesebb aromájú alapanyagok hozzáadásával készül, de lehet komoly gyógyhatásokkal bíró, egyébként édes cukorka is. Utóbbi elkészítése kicsit több türelmet igényel: a cukrot össze kell keverjük a gyógynövényekkel, majd pár hétig érlelni kezdjük. Ha ajándékba szeretnénk adni, lehet rétegezve is érlelni a keveréket: egy formás üvegbe töltve az esztétikum gyönyörködteti, a beltartalom pedig egészségessé teszi a megajándékozottat.

Fotó: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka

Érdemes többfélével kísérletezni, hiszen minden ízlés mást fogad el. A gyerekek számára készülő „orvosságokat” gyümölcsös aszalványokkal, őrleményekkel lehet keverni, így könnyebben csempészhetjük majd egy finom teába vagy akár süteménybe. Ha diétázunk, vagy más okból nem fogyaszthatunk cukrot, akkor édesítőkkel (xilittel, sztíviával) is próbálkozhatunk, bár véleményem szerint a végeredmény meg sem közelíti az eredetit. Mára már a cukrok piacán is számos fajta közül válogathatunk: a kristálycukor, gyümölcscukor, szőlőcukor és barnacukor mellett már elérhető a nádcukor, kókuszvirágcukor vagy datolyacukor is. A technika minddel működik!

A cukrokból gyógynövényes szirupot is készíthetünk,

ami nem más, mint a cukor tömény oldata. Ehhez az általános szabály szerint egy rész cukrot egy rész vízzel addig kell főzni, míg a cukor teljesen el nem olvad és homogén nem lesz a keverék. A szárított növényeket érdemes együtt főzni a sziruppal, a friss alapanyagokat viszont inkább csak öntsük le és keverjük el a forró oldattal! Mindkét esetben hagyjuk pár napig állni a keveréket, majd szűrjük le, és tároljuk hűvös helyen, lehetőleg hűtőben fogyasztásig. Aki szereti a gyógynövények izgalmas világát, annak nem kell bajlódnia a szűréssel sem.

Fotó: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka 

A mézet kedvelőknek sem kell aggódniuk: a varázscukor nagytestvére a varázsméz. Elsősorban virág- és akácmézet javaslok az elkészítéséhez. Ilyenkor a szárított vagy friss növényeket keverjük el fél üveg mézben úgy, hogy ne maradjon légbuborék az elegyünkben, a méz a növényeket teljesen ellepje. 2-3 hétig érleljük így a kamrában, naponta rázogassuk meg! Az idő leteltével igény esetén szűrjük le a keveréket, majd hűvös helyen tároljuk! A méz megőrzi az ízeket, aromákat, az érlelési idő után különleges sütemények, teák készíthetők belőle. Nem beszélve a varázsmézes vajaskenyérről, vagy arról a különleges ízélményről, amikor granolát, müzlit vagy joghurtot ízesítünk vele... Vétek lenne nem kipróbálni!

A legkedveltebb növényi alapanyagok nálunk a bodzavirág, a citromfű, a gyömbér, a fahéj, a citrom, a narancs, a rózsa, a hibiszkusz, a zsálya, az izsóp, a kamilla, a pemetefű és a mályva –

de a varázscukroknak csak a képzelet szab határt!

Kerülhet bele bármilyen ehető virágszirom, szárított hajtások, levelek, aszalványok durvára darálva vagy őrölve, gyümölcshéjak szárított őrleménye, de még belsőleg fogyasztható terápiás minőségű illóolajok is, a kellő ismeretek és körültekintés mellett.

Fotó: Pixabay / Werner Weiser

Jelenleg két kedvenc változatom is van: az egyik a citrusos varázscukor, a másik az influenzás szuperkeverékes méz. Az elsőhöz egy kezeletlen narancs és citrom héját lereszelem, megszárítom, majd a cukorhoz öntöm, végül kevés vaníliával, gyömbérrel és homoktövis-őrleménnyel ízesítem. Két hét után már készítem is belőle az ellenállhatatlan piskótát.

A másik favorit mindig átsegít a kezdődő influenzás panaszokon.

Ebbe szárított pemetefű, zsálya, kakukkfű, menta, mályva, citromfű és izsóp kerül, majd egy kis fahéj, szegfűszeg és gyömbér. Mindezeket akácmézbe keverem és propoliszt csepegtetek bele.

A tetejére jöhet egy kis kezeletlen citrom- és narancsszelet, majd három hétig pihentetem. Minden gyerekem örömmel eszi, én pedig örömmel nézem, hiszen ennyi gyógynövényt máskülönben nem egyszerű beléjük diktálni...

Nyitókép: Pexels / Vicky Tran

Ajánljuk még: